Idén Európába látogatott Pat Parelli, kaliforniai cowboy, a Natural Horsemanship fogalom megalkotója. Kiképzési módszere világszerte nagy népszerűségnek örvend, mivel egymás megértésén alapuló kapcsolat kialakításra törekszik ló és lovas között.
Saját, vagy bérelt lóval, illetve korlátozott számban nézőként is részt lehetett venni az eseményen, mely Bécstől nem messze, egy magánlovardában került megrendezésre. Fő (és talán egyetlen igazi) kritériuma az előképzettség volt, mivel a haladó lovasok számára került megrendezésre, kezdő képzéseket a hitelesített Parelli Instruktorok tartanak, így szélesebb rétegnek van lehetősége az alapok elsajátítására. Pat két és fél napig tartotta a kurzust, majd felesége, Linda vette át a csapatot, végül az utolsó napon egy show műsorral zártak.
Mire is törekszünk? Az első nap egy elméleti előadással kezdődött, ahol Pat elmondta, miért is hagyta abba a lovak képzését, és kezdett helyette a lovasokkal foglalkozni, ugyanis ebben látja a hosszú távú, fenntartható sikert. Célja, hogy tanítványai olyan lovassá váljanak, amilyenre a lovaknak szüksége van. „Ha megadod a lovadnak, amire szüksége van, ő megad neked mindent, amit szeretnél. Az én feladatom az, hogy segítsek neked azzá válni, aki erre képes.„ Szerinte a lovasoknak alapvetően két csoportja van. Az egyik csoport a „botos ember”, aki ostorral, fenyítő eszközökkel, és erőszakkal veszi rá a lovat a különböző feladatokra. Ez a módszer többnyire működik, a ló megteszi, amire kérik, így menekül a kisebbik rossz felé, de így nem készséges, együttműködő lovat képzünk, hanem egy ijedt állatot, aki csak azt lesi, hogyan tudna megszabadulni tőlünk, és mihelyt egy veszélyesebbnek tűnő helyzetbe kerül, azonnal ellenszegül a ’ kisebbik rossznak’, azaz a lovasának. A másik csoport az úgynevezett „répás ember”, aki jutalomfalatokkal próbálja lekenyerezni a lovat, ami általában kevéssé működik, mihelyt kikerülünk a komfortzónából, lovunk nem vesz figyelembe minket. Parelli a középútra törekszik, a korrekt, lószerűen viselkedő és gondolkodó répabotos emberek képzésére. „hét játék nem abból áll, hogy ráteszünk egy csomózott kötőféket a lóra, rázogatni kezdjük, és várjuk, hogy hátra lépjen. Az az óvoda. Ezzel nincs semmi baj, el kell kezdeni valahol, mindenki így próbálkozik először, de idővel túl kell nőnünk ezt a szintet. Egyszer el kell hagynunk az óvodát, mert a lovunknak folyamatos feladatra, fejlődésre van szüksége. Ha egy ló tudása túlnövi a lovasét, akkor a ló viselkedése számunkra nem kívánatos lesz, a fejünkre nő, ellenszegül. Minden alkalommal meg kell próbálnunk fejleszteni a lovunkat, és minél több az eredmény, annál kevesebb lesz az ellenszegülés. Tanulj, próbálkozz, sajátítsd el, és válj jobbá! Nagyon sok lovast látok, aki próbálkozik, de nem tudja, mit is próbál igazán. Nem ismeri a technika mögötti értelmet. A lóval való munka nem technikákból áll. A tudás, a gondolkodásmód az, ami igazán fontos. Ez egy nyelv.”
Pat kiemelt néhány alapvető emberi tulajdonságot, önkéntelen viselkedést, amin változtatnunk kell, ha jó vezetőkké akarunk válni. Szerinte van pár fő dolog, ami befolyásolja a lovakkal való viselkedésünket, és ellehetetleníti a hosszú távon is fejlődő kapcsolatot. „Éljünk a jelenben. Neki nem létezik a holnap, nem gondolkodik vagy tervez előre ilyen távlatokban, csak a pillanatra képes fókuszálni, csak az itt és most van. Ha belépünk a karámba, félre kell tennünk az egyéb teendőinket, a jelenre kell fókuszálnunk. Fontos megemlíteni a sovinizmust is, mint fontos ismérvünk. Emberként azt gondoljuk, okosabbak vagyunk, mint mindenki más, ezzel kizárjuk a másoktól, vagy a lótól való tanulást. Nyitottá kell válnunk. Egy másik fontos dolog, hogy micro menedzserek vagyunk. Folyton mindent az irányításunk alá akarunk vonni, ezért akkor is használjuk a szárakat, amikor arra egyáltalán nincs szükségünk. A ló másik megnevezése Equus, amit értsünk úgy „equal us”, tehát velünk egyenlő. Nem azért kell harcolnunk, hogy ki legyen a főnök, és kierőszakolni a dolgokat. Egyszerűen meg kell mutatnunk, hogy olyan attribútumokkal rendelkezünk, amire a másiknak szüksége van, ami nem más, mint a béke, nyugalom, és harmónia.” A békét nem lehet kiharcolni.
A ló irányítása valójában nem az eszközöktől függ, a Natural Horsemanship nem a csomózott kötőfékről szól. Sokan abban a tévhitben élnek, hogy a lószerűen gondolkodó lovasok nem használnak zablát, sarkantyút, esetleg nyerget. Az eszköz egy külsőség. Meg kell tanulnunk térben és időben helyesen alkalmazni az energiánkat, ha erre képesek vagyunk, irányítani tudjuk lovunk energiáját, és akkor teljesen mindegy lesz, milyen felszerelést használunk.
Az igen ereje „Ahhoz, hogy a lovad szívesen legyen veled, a légy az’ igen’ nagykövete. Mindig azt keressük, mit taníthatunk a lónak, mit tegyen meg nekünk, a hangsúly nem azon van, mit nem szabad. Asszertívvé kell válnunk a harmonikus együttlét érdekében. Mindig azt kell szem előtt tartanunk, milyen kevés is elég egy feladat végrehajtásához, és minél kevesebbet teszünk mi, annál többet tesz majd a ló.” Ha folyamatosan túl sok mindent csinálunk, például erős segítségeket alkalmazunk akár a szárral, akár egyéb módon, eltompítjuk a lovat. „Minél többet használod a szárat, a lovad annál kevesebbet fogja.”
Módszer és eredmény Parelli sokat beszélt arról, hogyan is áll össze egy-egy feladat, maga a képzés. A szabadon történő munka a kapcsolatra készít fel, azt fejleszti, míg a kézen való foglalkozás segít elsajátítani lovas számára az érzést. Fontos szem előtt tartani, hogy külső szemlélő számára a képzés során történő lépések talán nem azonosak az eredménnyel. Erre példaként a sütést hozta fel: „ Amikor a nagymamád elkezd sütit sütni, akkor az előkészületek még nem látszanak sütinek. Van ott liszt, cukor, minden féle, dolgozik rajta, és végül kész lesz a süti. A folyamatnak nem kell úgy kinéznie, mint az eredménynek, de először mindig tudnunk kell, milyen eredményt szeretnénk elérni.”
Az igazi képzés a hét játék után kezdődik.
A cikk megjelent a Lovas Élet 2016. júniusi számában
írta: Horváth Petra
A Fiatal Szabadidomítók Közösségének írásai jogvédettek!
Minden gondolatunk tanítójellegű, de a teljesség igénye nélkül megfogalmazott írások személyes tapasztalataink alapján.
Lovakkal kapcsolatos ismereteinket álladóan bővítjük, így egy cikkünk sem mondható befejezett lezárt állításnak, a változtatás jogát fenntartjuk!