​

2016 nyárán került megrendezésre a Fiatal Szabadidomítók Közösségének első saját tábora. Az esemény célja egy ifjú korosztálynak szóló, eseménydús, ismeretterjesztő mégis gyakorlatias tábor létrehozása volt a természetes lókiképzés jegyében. A visszajelzések szerint a fiatalabb korosztálynak szóló lovas események szempontjából a szakágak edzőtáborain kívül "hiánycikk" az ilyen jellegű bentlakásos rendezvény, így a célcsoport hamar körvonalazódott. Tizenkét éves kortól kezdődően a huszonévesekig érkeztek a saját lóval megjelenő, illetve a bérelt lovat igénybe vevő táborlakók, akik a szabadidomítással szerettek volna az öt nap alatt testközelből megismerkedni. Egyedülállónak számított a tábor olyan szempontból is, hogy itt lehetőséget kaptak a lovasok, hogy minél mélyebb kapcsolatot alakítson ki lovával: egy héten át ő felelt a gondozásáért, etetésért, képzésért stb., így minden téren nagyobb kötődés alakult ki a párosok között .
A csapattagok közül öten foglalkoztak a táborozók oktatásával, Nyárasdi Jana Marianna, Jelenics Mercédesz, Zsebe Zsuzsanna, Bonifert Rita és Horváth Petra. A 21 lovas és lovaik tudása és előképzettsége igen széleskörű volt, így három csapatra osztottuk őket: a rózsaszín csapat az alapokat sajátíthatta el, a zöldek nagyrészt már általunk ismert, haladó tanulók voltak, a barnák pedig többnyire előéletük vagy képzetlenségük miatt különlegesebb, nagyobb odafigyelést igénylő lovasok voltak. Fő célunk az volt, hogy a lovasok megértsék a lovak viselkedésének, kommunikációjának alapjait, ezáltal jobb kapcsolatot érhetnek el lovukkal, aki így sokkal együttműködőbb, elengedettebb és finomabb lesz.

Az első napon a lovasok megérkezésével, majd a csapatok beosztásával kezdtünk, ezek után Harcsa Boglárka vendégelőadó tartott egy előadást a felszerelésekről, lovak állapotfelméréséről. A bemutató végén minden lovasnak lehetősége nyílt megnézetni a szerszámait, nyergeik illeszkedését a lovaik hátára, és Bogi néhány jó tanáccsal látta el őket, este pedig elméleti előadással készültünk a keddi gyakorlati alapok elsajátításra.
Másnap a földi alapokkal kezdtünk, először a felszerelés lovakkal való megismertetésével és a helyes vezetéssel, majd a nyomásra engedést gyakoroltuk és finomítottuk a vállak és far elléptetésével, ezekre építettük a kiküldést és a körmunkát. Először Petra Szellővel tartott gyakorlati útmutatót, majd a tanulók alkalmazták a látottakat. Délután egy különleges játékkal álltunk elő, aminek a célja az volt, hogy a ló számára lehetőségeket adjunk. A csapatok tagjai egyenként engedték szabadon lovaikat a pályán a feladatok végrehajtása közben, így lovuknak lehetősége volt otthagyni a lovast, a saját döntése volt elmenni, körbenézni, míg a többi páros feladata a saját, két fős „ménesének megvédése” volt, tehát el kellett hajtaniuk maguktól az idegen lovat úgy, hogy közben saját lovuk nyugodtan áll mögöttük. Ez a feladat egyben jó érzéketlenítés, hiszen a saját lónak nyugodtan kell állnia, miközben lovasa arra fordítja figyelmét, hogy a kontakt pálcával a másik lovat távol tartsa maguktól, segítség lehet annak megértésében, hogy a más lovakkal való kommunikációt a vezető, tehát a lovas kontrollálja, és a szabadon engedett ló megértse: a társát a gazdájában keresse, vele próbáljon együttműködni, ő védi meg és nála talál komfortot. Ezt az utolsó napon megismételtük, a lovasok problémamegoldó képessége, magabiztossága, és a lovak gazdáikhoz való kötődése rengeteget változott, az első napon fel-alá nyargaló állatokból nyugodt, készséges, szinte azonnal követő pacik lettek.
A harmadik napon elkezdődtek a kikötés nélküli nyergelések a pályán, hisz a lovak már gond nélkül tudtak békésen állni, ellazulva. Az előző napokon finomítottunk, majd a lószállítóval ismerkedtünk, nagyobb hangsúlyt fektetve a felvezetési problémával rendelkezőkre. Közben az anatómiailag helyes lovaglásba, a ló összeszedettségének miértjeibe és mikéntjeibe is betekintést adtunk, délután pedig a szabadidomító showelemekről tartottunk bemutatót: Merci Bambi nevű pónijával és Zsuzsi Anita nevű kancájával. Egy speciális ügyességi pályával is készültünk, amit az Exca ihletett, így különböző, első látásra ijesztő akadályokkal láttuk el az egyik pályát, hogy a résztvevők az extrém helyzetek kezelésében is tapasztalatot szerezhessenek.
A csütörtök fő eseménye a közös terep volt, hisz a lovak képzésének elengedhetetlen része a kinti munka. Fontos szem előtt tartani, hogy csak az a tudás a miénk, amit minden helyzetben tudunk alkalmazni a lovarda kapuin kívül is. Háton és földön egyaránt dolgoztunk, ugrottunk, és egy élvezetes kirándulást tettünk a természetben. Az elmélet fő témája a különböző szakágak interaktív megvitatása volt, hisz a természetes lókiképzés nem külön szakág, és nem is köthető egyikhez sem jobban vagy kevésbé. A lókiképzés, lóhoz állás mindig jelen van, nincs angol vagy western, csak lószerű, és kevésbé lószerű irányok vannak.
Az utolsó napot egy barátságos versennyel zártuk, aminek keretei közt a lovasok kamatoztathatták a héten kapott tudásukat.
Alapvetően nagyon jó hangulatban telt a hét, öröm volt látni, ahogy a lovasok (és főleg lovaik) kisimulnak, felszabadultabban és elengedettebben mozognak, az emberek sokkal természetesebben és értőbb kezekkel tudtak lovaikhoz nyúlni, akik együttműködően végrehajtottak minden feladatot. Reményeink szerint hagyományt teremtettünk, amit a következő években is szeretnénk folytatni, hogy még több ló-lovas párosnak segíthessünk az egymáshoz vezető útjukon.

​

​

Horváth Petra

Az FSZK tagja és HoPe - A természetes lovas képzés vezetője